Szimi írása, ahogyan beszéltem vele a verseny után, két okból is kritikusabb lesz a megszokottnál. Egyrészt mert ebben az új sorozatban hatalmas potenciál van és szeretnénk, ha ezt a felszínre jönne, így reménykedünk benne, hogy a szervezők az építő kritikát látják írásunkban, mintsem a bántó szándékot - ehhez szervesen a kapcsolódik, hogy a "jajj de jó volt, puszi, pacsi, köszönjük" jelleg ömlegésnek most nincs helye. Másrészt pedig a verseny árazása: a nevezési díj egy felsőkategóriás versenynek megfelelő összeg volt így – első szervezés ide vagy oda - jogos az elvárás, hogy minden szempontból a legjobbat kapja a versenyző (szervezés, infrastruktúra, akadályok, stb.). Szóval akkor jöjjön innen Szimi beszámolója

Hétvégén, szombaton (nov. 3.) végre elrajtolunk a MineKraft versenyén (ami korábban TállyaChallenge néven futott), és szeretnénk néhány fontos információval szolgálni a buli előtt, hogy tényleg csak az akadályokkal és a távval kelljen foglalkozni. 
Mivel ma éjfélig még van lehetőség nevezni, ezért a rajtlista a holnapi nap folyamán lesz elérhető. A helyszínen is lehet még nevezni, de kizárólag 7.30-9.00 (OCR futamok) és 11.30-12.30 (bringás futamok) között. A nevezési díj 8000 Ft a helyszínen. 

FONTOS: a pályán a szalagozás és a jelzések mellett szóbeli iránymutatás is lesz (mert ott is haladunk, ahol járművek is haladnak), ezért a szervezők titjátk a verseny közbeni zenehallgatást bármilyen kütyüvel (fej- és fülhallgató, cigányhifi stb). Kérjük erre is figyeljetek!

A felelősségvállalásit a helyszínen írjuk alá, be kell mutatni a nevezésről kapott visszaigazoló e-mailt, és utána kapjuk meg a chipes rajtszámot.  4 km-ként frissítőpont vízzel, izóval és szőlőcukorral. A befutócsomagban meg a szokásos minden földi jó (érem, póló, pia stb..)

Aki szeretné az útvonalat előzetesen megismerni, annak erre a pénteken (nov. 2.) 15.30-tól a versenyközpontból induló közös bejáráson van lehetősége.

A versenyközpont 2628 Márianosztra – Pálosok tere 1. címen kerül kialakítása, ami konkrétan a börtön bejárata előtti placc...már izzad a tenyerünk.

Parkolni a környező utcákban, a Petőfi és a Rákóczi úton tudunk, a kultúrált parkolásra figyeljünk! 

 Ott tali, mindenkinek jó bulit kívánunk!

Múlt hétvégén Londonba rendezték meg az OCR World Championships eseményt, magyarul az OCR világbajnokságot. A lehetőséghez képest bántóan kevés magyar résztvevő egyike volt Matyasi Gábor, aki AG50+ kategóriában állt a rajba és nyomta le nagyszerű eredménnyel a pályát. Őt kérdeztük a bulival kapcsolatban, aztán párszor elkalandoztunk és bő lére eresztette ő is a gondoltatait. De nagyszerű beszélgetés lett a vége.

A Spartan VB másnapján rendezték a Team Challenge nevezetű csapatversenyt. A tavalyi versenyhez és a kvalifikáción is módosítottak egy kicsit, így idén külön női és férfi 3 fős csapatok küzdöttek egymással. A valca-i kvalifikációról Laz-t kérdeztük, a VB-ről viszont a magyar női alakulatot, a Hungarian Woman Team-et faggattuk. Setény Klára és Makovics Dóra voltak olyan kedvesek és válaszoltak nekünk. Nekik és a srácoknak is gratulálunk a 14. helyhez, le a kalappal! 

Még pár napig visszhangzik az internet az év utolsó hazai Spartan hétvégétől, mindenki igyekszik a magáét beletenni, kivenni a Beast + Sprint kombó utóéletéből. Mi is felülünk erre a vonatra és a Beast legjobb magyar versenyzőjét, a korosztályos európa bajnok Szabó Dávidot (aka. Spartan Drumza) kérdeztük ki élményeiről. 

Tavaly a távoli (bocs a helyiektől) Tállya adott otthont az első hazai bányában megrendezett OCR versenynek. Akkor a futók mellett a MTB bringások is kaptak egy elég menő pályát, ott tesztelhették magukat a bátrak. Kis névváltoztatás után a idén november 3-án Márianosztrára érkezik a sorozat. Ez alkalomból szólítottuk meg a rendezőket, hogy válaszoljanak pár kérdésünkre. Mi egyre jobban rápörögni erre az őrült bányabulira.

A miskolci Spartan Beast legnagyobb eredménye számomra - a túlélésen kívül- hogy rájöttem, néha egy OCR verseny jobb, mint egy csontkovács. A szalagnyúlás miatt folyamatosan ugra-bugráló térdem – ami a verseny előtt utolsó napokban érezhetően nem volt a helyén. Csontkovácsoktól ellesett praktikák, speciális bemelegítések, nyújtások, de semmi - egy kissé diszkomfortos térddel indultam neki a majdnem 30 kilométeres távnak. Aztán nagyjából a táv egy harmadánál meredek lefele menetben ráléptem egy kőre, a „szokásos” roppanás. Pánik. Elkezdett előttem leperegni az életem, na most mi lesz, itt a hegy tetején, több mint a fele hátra van, mit fogok csinálni így…aztán 5 másodperc múlva esett le: ami eddig nem volt a helyén, az visszakattant. Remek, gondoltam, akkor hajrá, tovább. Nagyon motiválóan hatott rám ez a pillanat, egészen a harmadik frissítő pontig (kb 17.5 km) „have fun” futásként tudtam az egészre gondolni - ott viszont eljött a holtpont, és ez gyakorlatilag a verseny végéig ki is tartott …nem ez volt életem legjobb versenye, borzalmas az időeredményem, mégis, összességében örülök, hogy ott lehettem, és végül legyőztem a Szörnyet. De hogy is jutottunk el már megint oda, ahol „szépek ezek a fák, de mit keresünk mi mellettük?” (by Csernabuczky Zoli, STG Debrecen).

2018. szeptember 29-én rendezték meg a Spartan VB-t az USÁ-ban, Californiában, a San Francisco-tól 4 óra autóútra lévő, 2000 méter magasan elhelyezkedő Tahoe-tónál (Olimpic Village Squaw Valley) amely 1960-ban a téli olimpia helyszínéül szolgált. A Tahoe-tó híres amerikai üdülőkörzet, tavakkal, fenyőkkel, téli és nyári sportolási lehetőségekkel, medvékkel.
Szombaton a kvalifikációt igénylő világbajnoki beast futamba (elit és age group kategóriák) több mint 40 országból érkeztek a versenyzők, szám szerint több mint 600-an. A beast futam távja 22-23 km volt, szintemelkedése 1.400 méter körüli, a pálya 2.000 m-ről indult és valahol 2.800 m körül volt a legmagasabb pontja.
Magyar versenyzők is szép számmal képviseltették magukat mind az egyéni világbajnoki, mind a szombati és vasárnapi open futamokon, illetve a vasárnap megrendezett csapatbajnokságon is.

És akkor most jöjjön egy szubjektív beszámoló. Mielőtt bármiről nyilatkoznék, előzetesen megjegyzem, hogy a VB előtt az elmúlt 4 évben – számos más ocr típusú versenyen túlmenően - 45 spartan versenyen vettem részt, Közép- és Nyugat Európában, sprinten, superen, beasten, ultrán, hidegben, melegben, szélben, esőben, hóban, magashegyen, hideg vízben, 2.000 méter feletti magasságban. Igaz, Európán kívül még nem volt módom korábban versenyezni, illetve HH-n és egyéb hasonló megmérettetésen sem indultam, mint ahogy az izlandi ultra vb-n sem, de talán egy VB előtti tapasztalatszerzésnek a korábbi versenyek megfelelőek voltak.

Október végén, egészen pontosan október 27-én egy új akadályfutó sorozat indul útjára, a Betyár-Race. Helyszíne a Sobri Jóska Kalandpark Kislődön. Bőven időben vagytok még nevezni, főleg családostul menjetek, mert a szervezők nagy bulit ígérnek, de inkább beszéljenek ők.

Még szeptember közepén egy egészen izgalmas eseménynek adott otthont a MOM Park. A Tefutsz a Wellness+Cafe-val együttműködve hozta tető alá a Heroes Akadályfutó versenyt. Ez egy extra rövidpályás egy-az-egy-ellen verseny, egészen intenzív fajtája az OCR-nek. Az egyik szervezőt, a Tefutsz nevében is nyilatkozó Tóth Viktort kérdeztük a buliról.