Hétvégén, október 7-én megrendezésre került a 2017-es Hajsza sorozat legnagyobb dobása, az I. Nemzetihajsza. A beszámolónkban már írtuk, hogy a Normafán összerakott esemény mennyire joggal pályázik az év legjobb versenye címre, de inkább hallgassuk meg a két táv négy bajnokát, hogy ők hogyan élték meg belülről a bajnoki futamot. A 14 km-es távon Tóth Ádám és Majtényi Zsófia diadalmaskodott, a rövidebb 7 km-es körön pedig Csernák Enikő és Mészáros 'Laz The Spartan' László személyében avattak bajnokot.

OCR Mag.: Először is gratulálunk a győzelemhez! Ha ki kellene akadályt, szakaszt a pályából, ami a leginkább tetszett, melyik lenne az? (a célvonalon áthaladás most nem játszik…;))
Csernák Enikő: Az egész pálya nagyon tetszett, volt minden: brutális emelkedő, zegzugos erdei út és eszeveszett száguldást biztosító lejtő. A kedvencem mégis a libegő alatti felfelé menet volt,a  kedvenc akadályom pedig a cölöp.
Laz: Nekem személy szerint az új cölöpön mászós akadály nagyon-nagyon bejött, illetve nem egy szokványos akadály, de mindenképpen ötletes és mondhatni furcsa feladat volt ebben a közegben a diótörés! Legközelebb lesz disznóvágás vagy hurka töltés? :P
Majtényi Zsófi: Nekem a legjobban a gólyalábazás tetszett, ez már az előző versenyen is nagyon bejött! :) Aztán az új cölöpökön átmászós feladat is nagyon jó volt. És persze a talicska az mindent visz :D 
Tóth Ádi: A szalmabálák a dióval. Magyarázat: A libegőnél felérve nagyon szokatlan látvány volt, hogy eltakarta a napot a bálahegy. Utána meg egy finom kis kézmozgást igénylő diótörés egyből. 

OCR Mag.: Mennyire tetszett a pálya, mennyire jöttek be az amúgy Hajszára jellemző ötletes-csavaros, de OCR versenyeken nem tipikusan előforduló feladatok (pl.: diótörés, gólyaláb stb).
Cs. E.: Azt hiszem én erre az előző kérdésnél már meg is adtam a választ! :) Az akadályok pedig számomra felüdüléssel és izgalommal jártak, jó volt más, kicsit "magyarosabb", a nevéhez hűen "nemzetiesebb" akadályokat kipróbálni.
Tóth Ádi: Különleges. Ez nekem bejön. Nem csak a „szokásos” dolgok vannak.  Külön kihívást jelentő akadályok, amiket le kell küzdeni. Itt tényleg oda kell figyelni minden kicsi részletre, hogy jól tudjon haladni az ember.
Laz: Mint fentebb is írtam nagyon tetszettek és azt hiszem ez igazán kuriózummá teszi ezt a versenyt! Bár be kell valljam a gólyaláb nekem gyenge pontom, most próbálkoztam vele körülbelül harmadjára életem folyamán.
M.Zs.: A pálya nagyon tetszett, az akadályok feladatok mindig nagyon jók a Hajsza versenyeken. Májusban voltam először a Pannonhajszán, már ott is nagyon tetszett, hogy ilyen ötletes, változatos feladatok vannak.

OCR Mag.: Összességében mennyire voltak nehezek a feladványok, hiba nélkül nyomtátok le a versenyt?
Cs. E.: Szerintem nem mondhatóak nehéznek az akadályok, inkább ötleteseknek és a meglepetés erejével hatottak - nekem például az első Pannonhajszás versenyem volt ez,  így most volt szerencsém kipróbálni először ilyen jellegű feladatokat. Háromszor kellett büntetőt nyomnom (gólyaláb, nyilazás és memória), ezek inkább mind figyelmetlenségből fakadtak.
Tóth Ádi: Áhhhhh, dehogy. Én most buktam rendesen.. Az előző hajszán amin voltam hiba nélkül mentem. Most nem voltam ott teljesen fejben. 3* is mehettem fetrengeni a földre mert hibáztam.1, Csatacsillag -igazából belement, vagyis átment a deszkán. Kiszakított egy nagyobb darabot a széléből és átment rajta. Nem lett elfogadva mert nem állt bele. Ez igaz..2, Memória -havasi cinege, vagy havasi cinegér, vagy havasi ci-ci valami ci. Az cincér lett volna, csak Ádi a hegyen hagyta ezt az infót..3. Íjászat - jobbra mellé, legnagyobb jóindulattal is csak súrolta a bálát. Ez mellé ment.
M.Zs.: 2x büntetőztem még a memóriák miatt..fejben nagyon nem voltam ott, elolvastam a szöveget..kb 2 mp után el is felejtettem mindent :D úgy döntöttem inkább nem időzök ott feleslegesen..inkább a bünti.
Laz: Ha látnád mennyire nevetek most saját magamon....4 hibával nyomtam le a versenyt! Jó, hozzá kell tenni, hogy ebből 1 büntetőt nem érdemeltem meg, mert mint utólag kiderült tőlem is a 14 km-es táv kérdéseire várták a választ, holott a rövid 7 km-en indultam. Amikor visszafelé sétáltam a finishem után a páromat biztatni, akkor mondták a memória tesztnél a kérdező lányok, hogy nem jó kérdéseket tettek fel véletlenül. Elnézést kértek és nagyot nevetve nyugtáztuk, hogy szerencsére ez nem befolyásolta az eredményem.
De egyébként a dobócsillag, a gólyaláb és az íjászat nem sikerült.

OCR Mag.: A Normafa környéke nagyon népszerű a terepfutók között is. Ti is szoktatok arra futni? Volt olyan a verseny során, hogy nagyjából fogalmatok sincs, hogy éppen merre jártok a környéken?
Cs. E.: Mivel én nem Budapesti vagyok így nem igazán járok be edzeni, de persze azért edzettem már ott párszor, például a Libegő alatt sétáltam már fel és a kilátóhoz is futottam már fel de ezeken a helyeken kívül a pálya többi része nekem újdonság volt, ezért is tetszett ennyire.
Laz: Mivel én több éve nem élek az országban és korábban sem jártam arra felé edzeni, így nekem kicsit idegen a terep. Ettől függetlenül nagyon szép és pár alkalom után azt hiszem egész jól át lehet látni, hogy merre van az ember. Persze azért volt rész, amikor nem tudtam, de nem is néztem, hogy hol vagyok.
Tóth Ádi: Sokszor voltam már erre futni. Azt mindig tudtam, hogy merre járok mert láttam merre van a nap, meg tudtam, hogy hol a hegy. De ettől függetlenül több, számomra ismeretlen úton vitt a pálya ami nagyon tetszett.
M.Zs.: Sosem jártam még a Normafánál, végig fogalmam sem volt, hogy merre járok :D A lajháros feladatnál kérdeztem meg a srácokat, hogy mennyi van még kb, azt mondták ááá már mindjárt vége nem sok van, lassan beérsz :) megörültem..nem kellett volna, a java még csak az után jött. És szerintem még volt vagy 3-4 km hátra... 

OCR Mag.: Mennyire “uraltátok” végig a futamotokat? Mennyire volt szoros? Volt-e, akivel a végén nagyot kellett küzdeni az első helyért?
M.Zs.: Nem igazán tudtam, hogy ki hol van, vagy hogy én hol vagyok. Azt tudtam, hogy a többiek, a yakuzás fiúk előttem vannak, egy darabig tudtam velük menni, aztán elvesztettem őket. Néha egy két ember felbukkant, de leginkább egyedül mentem. A köteles létránál érdeklődtem, hogy hány lány ment már el. Azt mondák, én vagyok az első, persze nem hittem el. :)
Laz: A verseny előtt már beszélgettünk Tóth Ádival és Lukácsi Levivel, így tudtam ők a hosszú távon érdekeltek. Utóbbival fej-fej mellett mentünk jó darabig, de ez igazából csak addig volt érdekes, míg a két táv ketté nem vált, mert onnantól teljesen egyedül voltam elöl. Az eredmény listát böngészve láttam, hogy egy csapatban induló srác 1 perccel mögöttem jött be, ami gondolom a sok hibámnak is köszönhető.
Tóth Ádi: Az elején előre álltam. Nem akartam beszorulni az UO akadálynál. Aztán jött a hiba, aztán jött a kis eltévedés majd visszafutás a jó irányba. A libegőtől elől voltam onnantól légüres térben voltam, csak a pálya végén találkoztam a 7 kilóméteres emberekkel.
Cs. E.: Amennyire láttam, a rajt után egy leányzó az első pár akadályig nagyjából az én tempómban futott, de a szögesdrót után már nem vettem észre és igazából nem is néztem, mivel szuper futók voltak előttem (Mészáros László, Bölcs Zoltán, Tóth Ádám, Lukácsi Levente) én inkább próbáltam hozzájuk minél közelebb futni, esetlegesen "megfogni " őket. Persze ehhez még bőven edzenem kell,  :) de ők nagyon inspiráltak! 

OCR Mag.: Még azért nincs vége a szezonnak, de ez a győzelem, ez a díj mennyire foglal el kiemelt szerepet az összes többi idei trófea között?
Tóth Ádi: Nemzet bajnoka - nagyon jól hangzik. Úgy érzem, hogy nem volt itt mindenki a férfi mezőnyből. Ettől függetlenül nagyon örülök neki, hogy sikerült felfutnom a dobogó legfelső fokára. Ez egy kemény és jó verseny volt számomra. Ezt szeretem.  
Cs. E.: Mivel az I. Nemzetihajsza volt és megkaptuk a megtisztelő Nemzet bajnokai címet, így számomra nagyon fontos és kiemelkedően büszke vagyok erre a helyezésre. Főleg, hogy mostanában szinte csak külföldi versenyeken indultam, jó volt itthon is bizonyítani!
M.Zs.: Ez a győzelem nálam kiemelt szerepet tölt be. Az OCR versenyek között, ez egy nagyon színvonalas és nagyon nagy verseny volt szerintem. Örülök, hogy részt vehettem egy olyan versenyen, amit sok ismerősöm, edzőtársam és csapattársam nagy munkával, ilyen szuperül hozott össze.
Laz: Nekem abszolút kiemelt szerepe van, mert egyrészt szerintem a hazai OCR élet egyik jól szervezett versenye, mindazonáltal a neve is jelzi ez nem egy kis verseny, hanem egy Nemzeti megmérettetés!

OCR Mag.: A Hajsza által megteremtett hangulat és körítés a Normafánál mennyire volt számotokra megfelelő? 
Cs. E.: Nekem nagyon tetszett minden, a környezet, pálya, akadályok, zene, hangulat és nem utolsó sorban csodaszép névre gravírozott plakett(nálunk már ki is van állítva) :) plusz órási ajándékcsomag, aminek a tartalma tényleg hasznos számunkra.
Laz: Tetszett a hangulat és élvezhető volt a „közösségi élet” is, mert nem üvöltött maxon a zene folyamatosan. Így tudtunk beszélgetni, infót cserélni. Viszont a futamok előtt megkapták a rajtolók a megfelelő motivációt az induláshoz. Valamint hiányzott már egy ilyen budapesti verseny, ami közel van a fővároshoz, jó a terep és még gyönyörű is!
Tóth Ádi: A futás a versenynap egy része. A többi az oda út és az ottlét, majd a hazabumlizás. A távolsággal itt nem volt gond. Az ottlétet meg imádom, jó volt az idő. Sok volt az arc odakint. Kijött a család, innentől csak jó lehet. Kitettek magukért a szervezők. Jól megcsinálták a fesztiválterületet is. Akadálygyakorlás, nagyobb sorban állás nélkül intézkedés. Amit a hely miatt nem tudtak megcsinálni, hogy még pár látványosabb akadályt közelebb hozni a nézőkhöz.
M.Zs.: Nagyon jó volt a hangulat, a konferálás is folyamatosan ment, mindig tudtuk ki érkezik be éppen, és biztatták is a versenyzőket.

OCR Mag.: Szerintünk Hajsza az idei hazai versenyeivel újra magasra tette a lécet a magyar OCR márkák számára. Ti, hogy látjátok, a Hajsza sorozatnak hol van a helye a magyar OCR színtéren? 
M.Zs.: A magyar OCR színterén a Hajsza sorozatainak szerintem kiemelt szerepe van. Magasra tette a lécet, mind szervezésben, feladatokban, akadályokban, díjazásban mindenben. Csak így tovább! És minden versennyel egyre jobbak lesznek :)
Tóth Ádi: Ebben a formában és a stílusban egyedi. Itt nekem benne van a top 1 ben. Globálisabban nézve holtversenyben van egy másik (civilek számára is már elérhető ;) ) rendezvénnyel.
Laz: A mérce magasan van az biztos, így előkelő helyen is van ezen a téren a versenyek között. Ha egy pozitív tanácsot vagy kritikát mondhatok, akkor adjanak minden dobogósnak legalább egy érmet! Mert nagyon jól esett és mutatós darab a bajnoki trófea viszont a dobogósok azt hiszem mindenképpen megérdemelnek 1-1 külön elismerést!
Cs. E.: Szerintem a legjobb hazai versenysorozat.

Fotók: Tóth József Figura