Orczyram, 2017.08.26 @Újszász

2017. augusztus 29. 08:49 - ocrguest

Erős kezdés...

17211944_205238456622097_226563068936159863_o.jpg
Hazánkban az OCR versenyek egyre erősödő népszerűsége nem csak abban látszódik, hogy egymás hegyén-hátán torlódnak az események, de már ott tartunk, hogy egy hétvége több rendezvénynek is helyet tudjon adni. Augusztus 26-án, idén nem egyedüli módon a sportág szerelmesei választhattak, hol szeretnék próbára tenni erejüket. Domonyvölgyben, a már ismert résztvevő, HUNfoglalás hívta harcba fiait. Mivel májusban már egy ilyen versenyen voltam, ezért inkább a paletta egy új színe felé fordítottam fejem, majd gépjárművem is.

Az újszászi csapat igen érdekeset ígért. 4,5 km-en 24 akadály. Szép arány meg kell hagyni! Bár a pálya az eddigi legrövidebb, amivel (idén) találkoztam, de ha ötletesek az akadályok, akkor élvezetes is lehet. A rajt időpontja, ahogyan közeledett, úgy kaptunk egyre több infót is, amivel tovább csigázhattak a szervezők. Különösen tetszett, hogy buszjáratot indítottak Újszász több pontjáról is a helyszínre. A versenyzőkkel való törődés itt még nem ért véget. A forgalmat a helyi polgárőrség biztosította, gyakorlatilag őrzött parkolót kaptunk és biztonságos áthaladást a 32-es úton. A helyszín a parkolótól átellenes oldalon az erdőben volt. Épített és fedett színpad, valamint katonai sátrak biztosították a fedezéket a nap elöl. Az egyikben például szeparált tusolót alakítottak ki, így kulturált módon lehetett megszabadulni a szennytől. Büfé volt és igen, gulyáságyú is! Aki megvárta a delet, ízletes gulyásleves vagy púpos tányér pörköltet ehetett és nem, nem szupermarketből származó húsból.

21032885_863628573796278_7815344811588235602_n.jpg


A regisztráció gyorsan ment, a welcome csomag energiaitalt, ásványvizet és müzli szeletet tartalmazott, nem túl feltűnő helyen, de az asztalon „pörgetővel” is tuningolhatta magát, akinek erre szüksége volt. Az időmérő chipet a cipőfűzőre kellett kötni, így az sem zavarhatott az akadályok leküzdésében. Már a bemelegítéskor sem panaszkodhattunk az időjárásra, kellemes kánikulában vártam, hogy végre betereljenek a Zagyvába.
Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag a „pusztába” lett kitéve a verseny, a technikára panasz nem lehet. Hangosítás, füstgép az időmérő rendszer jól végezte dolgát. A speaker valamint az egész közönség nagyon ott volt. A start visszaszámlálással és várakozásokkal eltelve indult.

21083027_284624248683517_8664702714824379632_o.jpg


Be az erdőbe, majd egy kanyar után a dagonyába. Pár akadály itt valamint a kijáratnál egy ásott vízzel felpuhított gödrön át vezetett az út, ki a tarlóra. A klasszikus palánk után jöttek a különböző méretű és formájú bála építmények meg-megszakítva őket egy kis kúszással, gumiabroncs cipeléssel. A tűző nap mindenkiből kifacsart pár deci izzadtságot mire lehűthettük testünket a folyóba. Pár méter úszás után a parton felfelé futás. A végén homokzsákcipelés majd vissza a töltésen. Érdekesség, hogy egyik fizikai akadálynál sem voltak a cipelendő objektumok különböző súlyúak. Ez inkább a fiúknak jelentett könnyebbséget (sajnos). Ráfordultunk újból a folyóra, végre. Az öröm, hirtelen ürömbe fordult, mert egy épített pontonhíd állt, feküdt keresztül a vízen. Cserébe egyből utána jött egy újabb dagonya. Ám a csattanó még csak ezután következett. A végén egy szivattyú lőtte arcba, emberes nyomással a vizet. Különböző gumiakadályok és már hallani lehetett a célban szurkolók hangját. Nemcsak távban, de érzésre is rövidnek tűnt így a pálya. A célegyenesben még azért kellett kerülni egyet egy választott farönkkel. Sajnos nem tudom azt mondani, hogy kisebb-nagyobb szeletek voltak, inkább kisebb és kicsit nagyobbak. Igazán kíméletes szervezőkkel van dolgunk – gondoltam. A cél előtt kisgyerekek kezelték a füstgépet, akik olyan hévvel buzdítottak mindenkit, nagyon cukik voltak. Egyedi érem, frissítő és a kivetítőn azonnal ellenőrizhető időeredmény várta a befutókat.

Általánosan elmondható, hogy a pályarajz alaposan meg volt határozva. Eltévedni az tudott, aki akart, de direkt. Segítőkre nagyon nem volt szükség, de mindenhol voltak. Újabb egyedisége a versenynek, hogy büntető nem volt. Igazából tényleg minden akadály teljesíthető nehézségűre sikeredett, viszont ez az elv ki is húz jó pár feladattípust. Ügyességi, memória, célba dobás és lövés.

21167085_284622958683646_4887208358445024604_o.jpg


Rendkívül szimpatikus rendezvény volt. A szervezők pedig lelkesek. Ilyen hozzáállással és technikai háttérrel komoly fejlődési lehetőségek állnak a versenysorozat ( ;) ) előtt. És talán már le is lőttem a poént, lesz még folytatás. Várjuk!

Beszámoló: Veiger Gábor
Fotó: Orczyram facebook

 

Szólj hozzá!
Címkék: 2017 orczyram

A bejegyzés trackback címe:

https://ocrmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr2812787224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása