13.30 és 5182. Ez a két adat határozta meg a szombat délelőttömet. 13:30-kor indult a futamunk és 5128 a BIB ezt kell valahogy összeszedni előtte. Ilyen későn Spartan Race-en még nem indultunk fura is volt az egész, hogy a reggelbe egészen sok dolog belefért, mielőtt megindultunk Veszprémbe. Például az, hogy rendesen reggelizzek, hogy a neten nyomon követve lássam, hogy Tóth Ádi, az ufó, akkora időt futott (35:26), hogy még leírni is pironkodva mertem - látatlanban én ennek az időnek a háromszorosával is kiegyeztem volna. Azt is láttam, hogy Gyurcsó Andi behozta lábbeliket a második helyre. Mindkettőjüknek innen is hatalmas gratula. Szóval mire a futó- és útitársakat összeszedtük és megindultunk délnek, mint a vadlibák, úgy láttuk, hogy kényelmesen oda is érünk, de a biztonság kedvéért lendületesre vettük a figurát, hogy mindenre maradjon idő. A parkolás és annak irányítása tökéletes volt, jöhetett a negyed órás séta Betekints-völgybe, a fesztiválterületre. A Spartan Race szépen be is lakta helyet, amit a Séd-patak ízlésesen kettészelt. Rajzolni sem lehetett volna szebbet. Regisztráció - TOI TOI - Bagcheck - bemelegítés menün végighaladva igyekeztünk magunkat versenyhangulatba hozni több-kevesebb sikerrel. Közben csomó ismerőssel pacsizás a “miújság, hogy ment, milyen a pálya” alapkérdések mentén. Közben megnéztük a pálya legelején a Nagy Emelkedőt és a legvégét: a Séd-patakban futást, a rohadék Olympust, a pancsolást.