A Dragon Ice-ról mindössze két héttel a verseny előtt hallottam először. Pont itt az OCR Magazinban olvastam egy interjút a főszervezővel, melyben az hangzott el, hogy ennek a téli versenynek a finishe a helyi thermal fürdőben lesz. Akik a Spartan Race winter versenyek jéghideg patakjain edződtek, azoknak ez az infó - valljuk be - elég csábító lehet. Budapestről a versenyhelyszín szinte végig autópályán közelíthető meg. Nyírbátorba érkezve szinte azonnal a fő utcáról egy tavat pillantottunk meg. Körülötte nádas, és sandán mosolygó helyi horgászok - ők már tudhattak valamit, amit mi még nem. Ekkor olyan furcsa előérzetem lett, hogy itt biztosan homokzsák cipelős feladat lesz a tó körül. 

A regisztráció a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő előterében zajlott, és meglehetősen gyorsan, flottul ment. Ekkor minden versenyző meg is kapta az egész napra szóló fürdőbelépőjét is, karszalag formájában. Gyors átöltözés, melyekhez saját szekrényeket is kaphattunk. Ezután közös bemelegítés következett. 

A startvonalnál az első start kürtszó olyan hirtelen jött, hogy még mi, a versenyzők sem vettük észre egy pillanatra, hogy máris indulunk kell. Ezután máris következtek az első akadályok. Néhány padon föl-le futva jutottunk el a horgásztóhoz, melyet már a parkolóból kiszúrtam. Az előérzetem nem csalt. Gumikereket kellett a vállunkra kapni, és azzal szaladni egyet a tó körül: hol nádasban, hol ingoványos, mocsaras vidéken. A gumikerék nem éppen olyan, mint egy női retikül. Hiába találod meg az erősebb oldaladat, futás közben már pár száz méter után is rendkívül kényelmetlen.A gumiabroncsot letéve hamarosan egy ügyességi akadály következett. Már lélekben felkészültem, hogy biztosan dárdadobás jön, de szerencsére nem így történt, ugyanis paintballozni kellett. Ha eltaláltad a céltáblát, futhattál tovább, ha viszont háromból egyszer sem sikerült célt találnod, 30 burpee volt a büntetés.

Ezután egy hosszabb nyuszi következett, majd újabb abroncs cipelés, de ezúttal bent az erdőben. Ezen a részen az erdő olyan szürke és egyforma volt, hogy néhány méterenként önkénteseknek kellett mutatni az irányt. A vállam még mindig nem szokta meg a hosszabb abroncscipelést - konstatáltam. A következő részben egy hosszabb 3 km körüli futós szakasz következett az erdőben. Szinte ugyanolyan vastagságú és magasságú fák mindenhol, és szürkülő levelek kukucskáltak ki a maradék hó alól. A futható szakasznak a Fedeles Lovarda körül lett vége. Itt a lovardával összefüggő akadályokat kellett teljesíteni, például: talicskával tenni egy kört, illetve a lóugrató akadályok alatt-fölött átjutni. A kötélmászás és a rúdmászás következett. Ez utóbbival utoljára általános iskolában találkoztam.

A lovarda mögötti erdős részen tűzoltó tömlőn kellett lajhárban átmászni két fa között. Az ezt követő memória feladat megérdemel néhány szól. Választani lehetett, hogy matek vagy nyelvtan feladatot kérsz. Én a matek mellett döntöttem, és kaptam is egy jópofa fejben számolós feladatot. Tovább haladva, újabb gumi abroncsok következtek, de szerencsére már nem cipelni kellett őket, hanem átmászni közöttük. A helyi szokásokat is megismerhettünk akkor, amikor kézi fűrésszel kellett fát vágnunk, hokiütővel célra találnunk, valamint helyi horgászok segítségével egy műhalacskát kihorgászunk. Nyírbátorban morzsoltam életemben először száraz kukoricát, ugyanis ez is a feladatok közé tartozott. Utolsó előtti akadályként a Magic Box-ot jelölték ki, ahol függő abroncsokon, deszkákon kellett csupán karok használatával átjutni. Ez az akadály kimondottan nehézre sikeredett, mert ha jól láttam viszonylag kevesen tudtak átmenni rajta hiba nélkül. És ezután következett a legutolsó akadály, mely egyfajta inverz fal volt a termál medencében felállítva. Nagyon jól esett a meleg víz a megfáradt lábaknak. 

A célbaéréskor 10km körüli távolságot olvastam le az órámról. Tehát az 5+ versenyből végül kb a duplája lett, 35 körüli akadállyal. A versenyzők szépen folyamatosan érkeztek be a célba, majd mindenki azonnal vissza is ugrott a thermál medencébe. Az utolsó befutók körül már közel 100 ember ázott a vízben.

A szervezők a vendéglátással is nagyon kitettek magukért. A befutóban zsíroskenyér, sütik, alma, tea, forralt bor várt mindenkit. Sőt olykor még egy kis helyi pálinka is előkerült. A versenyzők szinte ki sem akartak jönni a medencéből, sőt volt, aki az eredményhirdetésre is egyenesen a vízből ment ki fürdőruhában. Az esemény után a fürdőzés tovább folytatódott, hiszen éjszakai nyitvatartással kedveskedett a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő a résztvevőknek. 

A nyári Dragon Race-t júliusra ígérik. Már futás közben elhatároztam, hogy én biztosan itt leszek.

Beszámoló: Karaba Tünde
Fotó: Figura Photo (további képek itt)