Idén a második, összességében a harmadik Ludus Run-t most hétvégén, szombaton rendezték meg hagyományosan Jászberényben, a Zagyva partján. Rendhagyó módon most két beszámolóval is kedveskedünk nektek. A srácok nem tudtak egymásról, nem ismerik egymást. A két teljesen független írás első részét Gyömörei János hozta, olvassátok szeretettel: 

Igazándiból edzés céllal kerestem egy versenyt, és már nem is tudom, honnan jött elő a verseny, hol találtam rá. Mindenesetre elkezdtem utána olvasni, de vajmi keveset találtam. Amit tudtam, hogy van hosszú távú, nagyjából ilyet kerestem. Nézelődtem egy ideig és úgy döntöttem, lesz, ami lesz, benevezek. Mit is tudtam? 16 km+ a táv. Ennyi. Nem sok, de legalább kevés. Sehol egy versenykiírás, a Google se volt a barátom, mert nem igazán találtam semmit. Mindegy. Nem vagyok finnyás, nem igazán érdekel, hogy mi lesz, edzeni megyek egy jót. Csak nem mindegy, hogy készülök, mármint mit vigyek magammal. Megkérdeztem hát a szervezőket, hogy kb hány frissítő lesz, tudok-e utána bármilyen módon zuhanyozni. Mindent megoldok magamnak, ha kellett, csak vinni kell. Végül otthon hagytam a zsákom, mert úgy ítéltem meg, a 3 frissítés elég lesz.
Bő egy óra autókázás után kellemes időben értem le. Kicsit meg is ijedtem, mert alig volt ott még valaki, legalábbis látszólag. Közel volt a rajt/cél, szerencsére. Megkerestem a rajt központot, hogy megtudjam, mi lesz, mikor lesz a rajt, számlát kérjek, bla-bla-bla. Mindenki nagyon kedves volt, mindenben segítettek, még egy pár zoknit is kaptam.
Érdeklődtem, hogy a ruháimat hova tudom letenni, sajnos az nem volt, mármint csomagmegőrző. Még jó, hogy olyan nadrág volt rajtam, aminek volt rejtett zsebe és legalább a kocsi kulcsot bele tudtam tenni. Mondjuk nem szeretek így futni, de nem volt más.

Sok különböző táv volt: 2+, 6+,8+, 16+, a hosszú kivételével mindegyiknek a kutyás verziója, gyermek és speciális futás. Széles választék, jó családi program, szuper időben. Komolyan alig hittem el, hogy kb. annyi, ha nem több kutyás induló volt, mint "sima mezei futó". Indultak sorra a futamok, a gyerekeket Tóth Ádi vitte szokás szerint.
Családias verseny volt, nem volt semmi digitális kütyü, a speaker is a dombról vezényelt és 3...2...1... Rajt szöveggel rajtoltatta el a futamokat. Megvolt a maga varázsa ennek is. Rajtszám gyanánt jó volt a karra festett rajtszám.
Ahogy láttam a futamokat, kicsit féltem, hogy van kijelölve a pálya, mert többen eltévedtek.
Jó napos időben indult a 16+-os futam, kb tucatnyi emberrel. Mivel Ádi is ott állt, mit állt, tornyosult, így az első hely kb. borítékolható volt. A verseny előtt közvetlenül tudtuk meg, hogy ha nem megy akadály, akkor 10 burpee a büntetés, próbálkozni bármennyiszer lehet. Elindult a futás. Kaptunk az elején egy tűzoltó autóból egy kellemes vízsugarat, csak hogy ne legyen melegünk. Utána jött három ferde fal, felfutva nem volt nehéz. Aztán irány az erdős rész és Zagyva.

Még egy km-t se mentünk, amikor már fürdeni kellett. Szó szerint meleg volt a víz, nagyon jól esett kb mindenkinek. Három hordó volt kifeszítve, ami alatt kellett átbújni, hogy aztán újabb, futósabb rész jöjjön és egy kis szigetnél előbb be-ki a Zagyvába, majd egy kis drót háló alatti kúszás. Megint futós rész, majd jöhetett egy nagyobb ferde fal, majd egy még nagyobb kint a pusztában. Jó hosszú futós szakasz jött, a végét pedig 2 szalmabálán való ugrás zárta le. A legpofásabb akadály a gumiból épített háló volt, amin fel kellett mászni. Sok futás, egy-egy palánk, kisebb nagyobb, függőleges vagy ferde. Ezek követték egymást, amíg újra nem volt egy kis Zagyvában fürdés. Be, túloldalra át, ki és vissza. Aztán egy kis gumik közti ugrás és 2 hordóban való átkúszás, kb egyenes út volt a célig, már ha kétszer megcsináltad, mivel a 16+-os távon ezt kétszer kellett megtenni.

Ami nagyon pozitív:
- mindenki nagyon kedves és segítőkész volt végig
- az önkéntesek hihetetlen arcok voltak, főleg a dróthálós srác � �
- jó akadályok voltak
- dinnye és izo volt a végén (pogácsa és szilva/körte mellett), kifejezetten jól esett
- szép az érem
- aki most ismerkedik az akadályfutással/terepfutással, mindenképp próbálja ki, megéri.
- kutyásoknak is jó program
- családoknak is
- barátságos verseny
- a szervezők végig konstruktívak és segítőkészek voltak, minden kérdésre válaszoltak
- széles választék távokat illetően (plusz a kutyás, gyermek és speciális futam)

Ami nem tetszett, amin változtatnék:
- verseny előtti tájékoztatás, versenykiírás: sok kérdést el lehet vele kerülni, ha rögzítve vannak az alapvető dolgok (helyszín, táv, akadályok kb...stb)
- csomagmegőrző. Talán beleférne egy ilyen, ahová be lehet tenni. Egyedül mentem, senki ismerős nem volt, akire bízhattam volna a cuccaim
- mire beértem, a célkapu már le volt bontva (4. helyen). Ez elég lehangoló, és azt gondolom, hogy ennyi tisztelet kijár mindenkinek, még az utolsónak is, hogy átfusson alatta.
- verseny közbeni/utáni programok, amik jók a család többi tagjának
- a rajtoknál ott lehetett volna a főszervező, hogy ő adja meg a jelet
- sokkal jobban ki lehetne használni a terepet és s Zagyva nyújtotta lehetőségeket

Összességében pozitív a véleményem, van hova fejlődni, de nagyon jó kezdeményezés. Ha versenyről versenyre teszik, szép nevük lehet.
Kezdőknek erősen ajánlott!
Aki jobban bírja, neki pedig kiváló edzés. �

Beszámoló: Gyömörei János
Fotók: CyberCat Photo