Harmadik alkalommal volt szerencsém részt venni a nyitrai sprinten, azt szeretjük benne a legjobban, amit a legkevésbé. Nincs meglepetés, nincs szint, azt kapod, amit vársz, évről évre csak egy kicsit más. Nem túl kemény, nem hosszú, nem túl technikás, ellenben az elitesek szintjén roppant gyors verseny.

Első akadály a tavalyi évekkel ellentétben a bejárat és a regisztráció megtalálása volt - a régi bejárat lezárva, sehol egy lélek, sehol egy tábla, az egész telepet megkerültük, 20-25 perc séta után találtuk meg a versenyközpontot. A nyitrai TSZ - mondhatnám - mit sem változott az évek alatt, de ez most nem lenne igaz. 1-2 ház mintha leégett volna, úgyhogy a régi fesztiválterületet egy párszáz méterrel arrébb mozgatták. Időben érkeztünk, az út sima volt, a szokásos reggeli szertartás után még volt egy kis idő melegíteni, majd irány a rajt. Tény, hogy nem tudok szlovákul, de az elitesek rajtja a mezei kívülálló számára elég csendben zajlott, a zenét nem húzták le, a speaker beszélt folyamatosan, aztán egyszer csak jött a semmiből " ten - nine - eight ... ", a női elit rajtja se nagyon tűnt fel a starttól 50-60 méterre.

9:20-kor a competitive rajtzóna már félig tele volt, úgyhogy kénytelenek voltunk jó korán beállni mi is. Az első sorban láttuk Bakonyi Andrist, Vitkai Elemért, Nemes Eriket, Nagy Kornélt, Mészáros "Laz" Lacit, tudtuk, hogy ott lesz a Koutyban jól szerepelt The Machines nevű csapat, úgyhogy tudtuk, hogy a kocogás ide kevés lesz. Ennek megfelelően el is indult az eleje, én az első pár akadály előtt a futamból a 30-40. helyen mozogtam, folyamatosan 3:30 - 3:40-es tempót mutatott az órám, míg a mezőny eleje elkezdett távolodni. Utólag megnézegettem checkpointok adatait, az elitesek tényleg brutális tempót futottak - Bendi például 10:42 alatt ért az első ellenőrzőponhoz, ami kereken 3 km-nél volt és ezalatt volt 5 (8) akadály is.

A start után egyből egy árkon kellett átmenni, amiben a sín futott, a közepére bedobták a füstgránátot, úgyhogy leginkább csak sejtettük, hogy hova lépünk. Kijöttünk a füstből és jött egy hosszabb futós rész egyszerű akadályokkal. A futás betonon ment, úgyhogy lehetett haladni. Először az OUOUOU nevű akadály volt, ami az OUT mostohatestvére; over-under-over-under-over-under :: kis palánk fölött, majd alatt. Az "under"-höz tartozott még valami szúnyogháló is, szerintem ettől éppen sokkal nehezebb nem lett :-) Utána a négyszög alapú farönkökön való átugrálás következett, ebből is 2 darab volt, majd a klasszikus OUT és a 6-, illetve a 7-láb magas fal.

Eztán jött egy kis mezőnyszétrázó szakasz - egyensúly után közvetlenül A-monkey, pár burpeet be lehetett zsebelni könnyedén. Nálunk a monkey még elég vizes volt, reggel kaptunk egy kis esőt. Ezután jött az A-cargo, majd a slack line, itt szerintem kicsit kevesebben burpeeztek, mert rövid is volt és itt nincsenek összekötve a sávok, nem rázzák le egymást az ellenfelek mint a sima egyensúlynál. A szögesdrót elég mókás volt, a pálya kicsit emelkedett, a tóból szivattyúzták a vizet, és folyamatosan tűzoltóslaggal locsolták a kúszókat.

Kötélmászás, dunk wall, majd jött a tó. Egész hosszan kellett úszni - fogalmam sincs, hogy ez pontosan mennyi volt, én 150 méterre tippelnék. Az úszást ki lehetett váltani 100 burpeevel + a tó körbefutásával. Az utolsó 700 méter jól meg volt tömve akadályokkal, egész szépen lehetett itt is bővíteni a burpee-gyűjteményt: slip wall, multi (kötéllel), dárdadobás, negatív fal (*), hercules hoist, nagy cargo és a Veszprémben megismert óriáslétra. Én 6,4km-t mértem 25 méter szintemelkedéssel.

Negatív fal. Gondolom, mindenki hallotta érintve a témát. Bevezettek valami új szabályt, hogy hogy kell átmászni a negatív falon, de erről nem igazán volt normális tájékoztatás és még mindig nem tudom, hogy hogy kellett volna. Volt, akit azért büntettek meg, mert használta a lábát és volt, akit azért, mert nem. Két önkéntes két féle dolgot mondott és sajnos az elit első hely is ezen úszott el. Szerintem nem túl szerencsés dolog versenyről versenyre módosítgatni a szabályokat és ezt nem megfelelően kommunikálni.

A magyar versenyzők nagyon jól teljesítettek, erről a Spartan Race Hungary hivatalos oldalán bővebb leírást is olvashattok. Én a magam részéről Kívés Bendegúz eredményét szeretném kiemelni, irdatlan tempót diktált és ha nincs a negatív falas bénaság a végén, bőven bevitte volna a versenyt 30 perc alá.

Délután rendeztek itt is Charity-futamot, bár sokkal kevesebben érdeklődtek mint Veszprémben és ennek megfelelően nagyjából 1.500€-t gyűjtöttek össze.

Délutánra nagyon szép idő lett, itt is volt kis fesztiválhangulat. Ami számomra katasztrofális negatívum - az eredményhirdetés. Nem értettem, hogy mi értelme van 14:00-ra meghirdetni az elit + competitive eredményhirdetést. Az elitesek már fél tízkor beértek és a competitive is 10:30-kor. Egész nap tömve volt a fesztiválterület, 2-re már csak néhány ember lézengett ott. A hirdetés egyből negyed óra késéssel indult, aztán beiktattak még valamit, amiről számomra ki sem derült, hogy mi volt az. Kihirdették a gyerekek eredményeit, majd elindították a charityt és még 10 perc múlva, 15:10 körül, amikor már lényegében senki nem volt ott, bemondták a competitive-et is, ezzel egy kicsit azt sugallva, hogy " ti azért annyira nem vagytok fontosak ".

Alapvetően mégis pozitív élményként kerül az emlékeim közé, nekem tetszett a pálya, a fesztiválterület, az időjárás és az is, hogy ennyi magyarnak tapsolhattunk.

Beszámoló: Hegedűs Balázs
Fotók: Kis Pál