Spartan Race Winter Sprint Svit, 2017. 02.18 @Svit

2017. február 22. 12:30 - ocrguest

"Első burpeem itt született. Harmincas ikrek lettek..."

16835941_1747543348894426_8024838595941382367_o.jpg

A szezon második téli versenyéről szóló beszámolót most egy kedves futótársunk prezentálja, aki párjával együtt 400 km-t utazott (mint megannyi magyar futó), hogy a 8 km-es téli sprintet lenyomja. Fogadjátok sok szeretettel Kalotai Ildikó írását

2017. február 18-án került megrendezésre Szlovákia, Svit településén a téli Spartan Sprint akadályfutó versenye. Én, első téli versenyem lévén, izgalommal vártam a tőlünk több, mint 400 km távolságra lévő megmérettetést. A Magas-Tátrában sorra kerülő szombati versenyre már pénteken elindultunk, hiszen hosszú utat és időt kellett szánnia kocsikázásra. Sötétedés előtt még a regisztrációs sátrak közelében lévő akadályok közül, kipróbáltunk párat. A triceps bar-on, csak azért nem mentem végig, mert mire átértem volna, már korom sötét lett volna. Örültem, hogy a feléig elszuszogtam magam. Nem meríthettem ki a karjaimat a verseny előtti délutánon! Ekkor már tudtam, hogy másnap itt elvérzek. Nem is aludtam jól az éjszaka.

Reggel, a rajt előtt 1 órával már regisztráltunk. Vittük a felelősségi nyilatkozatot, mert tudtuk, hogy büntetik a figyelmetlenséget. Mivel mással….négyütemű fekvőtámasszal. A fél 10-es rajt előtt az összes Yakuzás csapattársam együtt melegített. Lelkesítő volt látni a mosolygós fejeket, a csata kezdete előtt. Szlovák mikrofonos emberünk, a színpadon elmondta instrukcióit, legalábbis, gondoljuk azt tette. A visszaszámlálást, már mi is megértettük, aztán jött a füst…
1 kilométeren keresztül kaptattunk fel a hegyre. Szerencsére előző este esett a hó, így nem tűnt jegesnek. Azért csúszkáltunk eleget. Nem voltak káromkodások, csak a szokásos megjegyzések: „Minek jöttem ide, helyette aludhatnék!”, vagy „Vigyázz medve!

16804064_1747539482228146_3728680434032884200_o.jpg
Gyorsan felértünk a memory teszthez. Nekem szerencsém volt, nem kaptam számot: GMS-DFT… Ezt mondogattam magamban még másfél órán keresztül. Majd belebotlottunk, vagy inkább csúsztunk egy hálóba.(Small Cargo), ami egyszerű volt. Egyszerűen át lehetett esni rajta. Aztán pörögtek az események. A hármas palánkon gyorsan túljutottunk. Pár farönk átlépése után, átugrottuk az első közel 2 méteres palánkunkat. Na persze engem feltoltak,tehát…Pipa. Újabb akadály állta utunkat. Lajhármászás, kicsit máshogy! Emelkedő fokokon, fenéknek, lábnak a földre leérni tilos! Sikerült, futás tovább! Palánk, közepes magassággal, még lábtámasz segítség nélkül, tehát újból a párom meleg kezét érezhettem a sejhajomon. Nekem azért volt jó, mert átlendültem, neki másért… Hószállingózás, vakító fehérség közepette kocogtunk tovább.

16804296_1747543708894390_534007272753999087_o.jpg

Egyensúly feladat, egy fa építmény, ami inkább hasonlít egy szarvas etetőhöz. Stabilitás tekintetében is, hiszen imbolygott rendesen. Sikerült. És elérkeztünk a „nemszeretem” akadályomhoz. Monkey Bar „A”. Mindig arra fogom, hogy én kicsi vagyok, pici a kezem is, nem érek át a következő fokig, de igazából nincs bátorságom, mert kb. a 2. csőfogásnál már a hátamra esnék. Első burpeem itt „született”. Harmincas ikrek lettek. Szinte pihentető volt ezután egy kicsit elfeküdni. Igaz,szögesdrót volt a plafonunk, de legalább a jeges hóban könnyebben csúsztunk át a drótok alatt. Aztán újabb testvérei születtek a burpeeknek. Isten bizony a tornaórákon fel tudtam mászni a kötélen! Ezt nem hitte el a segítő fiú a kötélmászásnál. Nemtetszését a burpee zónába mutatással zárta le. Utolsó, egyben legmagasabb palánk átmászásánál, már volt a hölgyeknek lábtámasz segítség. Pipa! És a hőn áhított „buszkapaszkodók” is szembe jöttek velünk. Mindig szívesebben utaztam vonaton, most már tudom miért. Újabb tesók, a sok büntetéstől, már a kesztyűm is átázott. A legkevésbé sem ez érdekelt. Érdekelt viszont a memory recall, mert azt legalább meg tudtam jegyezni. Itt már a túloldalra kerültünk, és egy rövid, de mozgékony szalagon egyensúlyoztunk át. Majd egy nagy „A” alakú háló magasodott fölénk,de legyőztük az óriást. És eljött! Tegnap már betojatott rendesen,az írásom elején említett alkaros feladat, a triceps bar. Hiába drukkoltak a csapattársaim, akik mellesleg már rég a célból jöttek vissza biztatni minket (és ezért külön köszönet nekik!), nem tudtam végig tartani magam. Mellettem szólva, a közepe után adtam csak fel.

16797926_1747542048894556_3788644323543478674_o.jpg

Büntetésem után, irány a fürdés! No, nem otthon a meleg fürdőben, hanem enyhén lehűtött patak formájában. Nem zavart, pedig nem lehetett több 1-2 foknál. A vízből kimászva egy újabb mászókával szembesültünk. Aki ezeket a „játékszereket” kitalálta, biztos nem volt gyermekkora, mert a legötletesebb formában fárasztott ki minket. Sima, de csúszós palánkon kellett kötél segítségével felhúzni magunkat a tetejéig, majd a másik felén, a fa fokokon lemászni. Megvolt! Ami nem volt meg, az a dárdadobás. Bíztam benne, hogy hógolyót célzunk majd! Gyakorlatilag el sem láttam a szénabála közepéig. Onnan már csak pár száz métert futottunk az utolsó akadályig. Starway to Sparta. Csillagokat láttam én is, olyan magasra kellett felmászni, de nem akárhogyan. Palánk volt a fokok helyett, kb. mellkas magasságig. Onnan kellett fellibbenni, de csak egy próbálkozással. A másik felén le, aztán…. Ugrás! Ilyen magas fahasábokkal még nem találkoztam, de átugrottunk az égő, parázsló utolsó akadály fölött. Aztán a célban érem a nyakba, tea a hasba!

Jó volt! Megérte ennyit utazni 8,21km-ért. Nem tudom, a győri csapatból utolsók lettünk-e, de nem is számít. Mi jól éreztük magunkat.

Fotók: Tóth József Figura (további fényképek itt)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ocrmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr8512281313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása