Hard Dog Race Base Volunteer, 2018.09.15. @Opatov (Csehország)

2018. október 09. 22:05 - ocrguest

Ha szintet akarsz lépni, önkénteskedj!

_dsc2359.jpg

Igazából mindig is kíváncsiak voltunk, hogy belülről milyen lehet egy Hard Dog Race. Láttuk már jó messziről, futottunk kutya nélkül, futottunk nagy kutyával, kicsivel. De milyen a buli belülről, hogy látja az a versenyt, aki az önkéntes világban is otthonosan mozog a HDR univerzumában. Természetes, hogy kerestünk egy olyan lelkes kutyaimádó, HDR fanatikus, jó tollú versenyzőt, aki bevezet minket ebbe a miliőbe. Piller Emese írása következik.

Az idei év utolsó Hard Dog Race versenye szeptember 15-én került megrendezésre a csehországi Opatov városában található motocross pályán. Eddig minden idei és tavalyi versenyen is részt vettem, így természetes volt, hogy ezt sem fogom kihagyni. A külföldi versenyekre eddig minden alkalommal bérelt kisbusszal, kisebb magyar különítménnyel érkeztünk, ez most sem volt másként. A versenyre való utazás ezeknél a versenyeknél majdnem akkora élmény önmagában, mint a részvétel az eseményen.

180915132026-a7301671_fopon.jpg


A szervezési feladatot mindig magamra vállaltam, de eddig minden alkalommal szinte teljesen új társakkal vágtunk neki. Ezeket az utazásokat a “szőrös gyerekek” teszik izgalmassá, nagyon szórakoztató a velük való kocsikázás órákon keresztül, az elszállásolásuk, az ellátásuk. A szállásokat mindig előre felkészítem a 6-10 kutya érkezésére, és a buszt biztosító cég is már tisztában van a várható kihívásokkal, miután visszakerül hozzájuk a “HDR busz”. Szerencsére az Európai Unión belül egyszerű a kutyák mozgatása, nincs probléma a határokon és út közben, de mindenkinek nagy élmény már az is, hogy utazik a kiskutyájával egy buszba bezárva. Az odautazás már önmagában felér egy csapatépítővel, amire a pályán nagy szükségünk is szokott lenni.
A cseh verseny gyönyörű helyszínen került megrendezésre, egy csodaszép, zöld, dimbes-dombos motocross pályán, körülbelül egy órára Brno városától. Ez volt az eddig a leginkább “nézőbarát”, belátható volt gyakorlatilag a futam 80%-a nézőként, az izgalmasabb vizes akadályok egy része szinte karnyújtásnyira helyezkedett el a rokonok, barátok által könnyen megközelíthető részektől.

_mg_5308.jpg
A kihívást a rengeteg kisebb-nagyobb emelkedő jelentette a versenyzők számára, de ezért bőven kárpótolt a pálya távol eső része, ami egy csodaszép fenyőerdőn vezetett keresztül. Puha talaj, szögegyenes fák, csend, csak te és a kutyád :)
A versenyek szombati napra szoktak esni, így péntek reggel nyakunkba vesszük az utat és még aznap este átvesszük a szállást,, aztán szombat reggel irány a pálya. Sajnos a többieknek is korán kell kelni, mert igyekszem minden versenyen önkéntesként is részt venni.

cc_15_17_05.jpg
Az önkénteskedés még egy “szintet” hozzátesz az eseményhez, hiszen ilyen módon nem csak a pályát, de a versenyzők nagy részét és a “háttérben dolgozó” többi önkéntest is megismerhetjük. Egy csapatként dolgozzuk végig a versenyt annak érdekében, hogy a többiek is legalább annyira élvezzék, mint mi, önkéntesek az első, második és sokadik futásunkat.
Az önkéntesek több féle pozícióban is szerepet vállalhatnak, a regisztrációtól kezdve a pálya- és akadálybíráskodáson keresztül a startnál vagy éppen a célnál várva a versenyzőket.
A cseh versenyen akadálybíróként vehettem részt. A reggeli eligazítás többé-kevésbé rendben lezajlott, látszott, hogy a cseh szervezőgárda kicsit izgult, hogy minden rendben legyen, ami érthető is, hiszen ez volt az első rendezvény náluk.
Az eligazítás végén mindenki megkapta a walkie-talkieját, és elindult a pozíciójára. Nekem az “A” palánk jutott, az utolsó előtti akadály. Az akadályomhoz eljutva a versenyzők már kitikkadva, boldogan érkeztek, főleg, ha megsúgtam nekik, hogy mindjárt vége. Mert akármennyire szeretjük a Hard Dog Race versenyeket, jól esik, mikor átjutunk a célvonalon!

180915101839-a9003348_fopon.jpg


Az akadálybíró önkéntesek feladata az akadályok lebonyolításának felügyelete, hogy mind a két-, mind a négylábú résztvevők átjussanak rajta épségben, és szabályszerűen haladjanak rajta végig. Az akadályok kialakítása biztonságos mindenkinek, de nem minden esetben tökéletesen egyértelmű ránézésre. Az akadályok kiválthatóak guggolással, de örömmel jelenthetem, hogy a palánkomnál mindenki tökéletesen és gyorsan átfutott.
Az akadályokon való áthaladás biztosítása csak az egyik része az önkéntesi feladatnak, a másik, akár még fontosabb a versenyzők biztatása. A legtöbben saját határaikat tesztelik és terjesztik ki ezeken a rendezvényeken, amihez mindig jól jön egy kis külső ösztönzés. A lelkesítő szavak még a legprofibb résztvevők arcára is mosolyt csalnak, ami önkéntesként is motiváló és nagyon nagy örömet tud okozni.

cc_08_56_05.jpg

Aki még nem vett részt Hard Dog Race versenyen, annak érdemes tudnia, hogy ez nem egy szigorúan vett Verseny. A pálya természetesen mindenkit próbára tesz, kortól, nemtől és edzettségi szinttől függetlenül, de ezeknek a rendezvényeknek az egyik lényege az összetartó csapat, és a családias hangulat. Ez “szippant be”, hogy bármilyen problémával szembesül az ember a verseny közben, mindig van valaki, aki segítőkészen, kedvesen, azonnal odafordul akár bátorítással, akár egy segítő kézzel, kakizacsival vagy sebtapasszal. :)

Köszönjük szépen Púza Andrásnak és a HDR Csapatnak azt, hogy minden alkalommal hatalmas, maradandó élményt nyújtanak a versenyzőknek, az önkénteseknek és a kutyáknak egyaránt!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ocrmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr9014290251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.