Ahogy tavaly is, az Alpok szívében rendezett tiroli Spartan Race esemény újra Trifecta Weekend formátummal várta a kedves kínlódni vágyókat. A verseny nagyon népszerű nemcsak Európában, számos korábbi SR világbajnok is meg szokta látogatni a rendezvény. Például - ahogy 2016-ban is - Robert Kilian is elindult természetesen mindhárom távon. A szerencsésebb elcsíphették egy fotóra, egy autogramra. A hétvége forgatagába Varga Zoltán Csaba (aka Varga's Creation) szemén át nyerhetünk egy kis bepillantást. Ő vázolta nekünk az élményeit és ő szállította nekünk a képeket, videókat. Pacsi érte neki és nagy gratula persze Encinek (Csernák Enikő) is!
Ahogy általában az osztrák versenyeknél, az Oberndorfban rendezett SR hétvégéről is csak Nagy Szavakkal lehet mesélni: világbajnokok a mezőnyben, fergeteges hangulat, hibátlan szervezés, ötletes új akadályok. A bemelegítés egy komplett külön táncos koreográfiára történt, hogy teljes legyen az élmény, még helikopterek is köröztek a fesztiválterület felett - elképesztő
A nagyjából 7,5 km Sprint táv szintemelkedés terén nem kínozta meg a versenyezőket, inkább az új akadályok miatt volt különleges. Sok volt belőlük és tényleg izgalmasak voltak. A rajt után egy vizesárok lett volna az akadály, de az elmenők ezt egyszerűen átugrották, szóval ők egyből pörögtek tovább és várták az következőt, ami egy kis hegymászás utáni OUOU volt. A következő vizes akadályt más senki nem ugrott át, mert úszni kellett a jéghideg tóban. Kimászás után le a bányába, ahol a hely szellemének megfelelően kaviccsal teli vödröt és súlygolyót (Atlas carry) is kell cipelni. De itt bőven nem volt még vége az erőgyakorlatoknak. Két hegymenet futással keretbe foglalva kellett tárcsát és autókereket is húzni. S ha már kerék, akkor hoztak oda egy traktorról való gumi is, ami persze forgatni kellett párszor. Palánkok, emelkedők, erdő és bánya - ez volt címszavakban a következő szakasz, ami szépen megágyazott az utolsónak. Mocskos lápban gumicipelés és háló alatt mászás, de ez után jött a szemét része: 2 km-en át a hideg patakban futás, közben vascsövek alatt mászás. Összekötött lábakkal rönkön ugrálás (mint a nyuszik), negatív fal és egy kis jó kötélmászás, mert az még hiányzott.. Ekkor már közel volt a célterület, de ezt mind tudjuk, mint jelent. Akadályhalmozást.
Persze meg is kaptuk a magunkét. A szemét dárda és a még ocsmányabb multibar. A végére az osztrák pályaépítő munkások úgy döntöttek, hogy ha már palánkból sokat csináltak (mert ugye fa van, szög meg a kalapács meg olcsó...), azt mind összehordják a fesztiválterületre. 45 fokos fal, 3 féle nehezített fal, slip wall és egy óriás trójai fal. Emellett még egy kis szögesdrót egészen hosszan, majd a végére a jól megérdemelt tűzugrás. De ez is akkorára sikerült, hogy nem csak a talpunkat égette, de a fenekünket is.
Enikő a Sprint távon szinte végig vezetett, aztán a dárda és a multibar akadálynál ment el a verseny sajnos. Az élen ő is és a cseh lány is rontotta a dárdát, de a multibar csak Enci, mert elfelejtette megtörölni a kezét és ez bizony az első helybe került. Mégis nagy az öröm, hiszen így is mindössze 6 perccel maradt el Robert Kilian idejétől, azért ez nem kis dolog.
A Beast távon a Sprint akadályait természetesen mi is megkaptuk, de emellett ajándékként a 25 km mellé iszonyatos szintemelkedést is kaptunk. A jeges tóban úszás nekünk is kijárt persze, emellett slack line-on kötéltáncoltunk, cölöpökön ugráltunk, derékig gázoltunk az iszapban és ha jól emlékszem, négyszer kellett cipelnünk különböző nehéz cuccokat. És ha ez még nem lett volna elég, hát a Kitzbühel Alpen sícentrum felé egy komplett sípályát felfelé megmásztunk! Kínzó és brutális pálya volt, ahol az egyes akadályokat rendszeresen újra és újra elvették és eléd dobták. De annyira jól tervezve! Mintha melletted futott volna végig egy rohadt smasszer és amikor látja, hogy torzul a fejed, akkor szól, hogy jöhet az akadály... Életem legkeményebb Spartan Race Beast versenye volt ez, rettenetes volt!
Beszámoló és fotók: Varga Zoltán Csaba
