I. Székelyhajsza, 2017.08.05, @Csíksomlyó

2017. augusztus 10. 11:30 - sebiszabi

Erdély, Erdély mindenek felett

20626133_1876794075916372_1499212957215708970_o.jpg

Két éve voltam először Erdélyben, akkor sem a megszokott módon. Pottyondy Ákos barátom ajánlotta fel, hogy mi lenne ha elmennék vele Erdélybe biciklivel. Mivel már akkor is ilyen hülye gyerek voltam bevállaltam... Neki már a 7. ilyen útja volt, nagyon jó utunk volt, 7 nap alatt le is értünk. Azonnal beleszerettem Erdélybe, főleg Csíksomlyóba. Azóta még egyszer voltam ott András barátommal tavaly. Emiatt nagyon megörültem amikor bejelentették a Székelyhajszát, vártam már nagyon. Az utat úgy terveztük meg, hogy egy kis kirándulás is legyen benne, mivel bringával sok kitérőt nem tudtunk tenni.
Csütörtök reggel indultunk Győrből párommal, Anitával, Levi barátommal és fiával, Áronnal. Aznap a Tordai-hasadékot néztük meg. Nem volt egyszerű oda eljutni, de nagyon megérte, annyira szép és monumentális! Mindenképp csak ajánlani tudom.

Pénteken A Szent Anna tónál kezdtünk délelőtt. Szintén egy nagyon gyönyörű volt, csak medvét nem sikerült látni, pedig mondták, hogy a túlparton szokott lenni. Visszaúton pedig véletlenül útba esett a Csíki sörgyár :D Jártam ott tavaly, viszont azóta teljesen átalakult. Pont lekéstük az induló idegenvezetést, így megfogadtuk a biztonsági őr tanácsát és csapoltunk magunknak egy-két korsó szűretlen sört az udvaron és leültünk. Majdnem 1,5 óra várakozás után be is jutottunk. Teljesen átalakították a helyet, kialakítottak egy folyosót egy emelettel a gyártósorok felett, ahol végigvezettek minket és megnézhettük a teljes munkafolyamatot. Majd a végén egy konkrét Bárba vittek be minket. Na ott nem volt B-terv, meg kellett kóstolni mind a 4 fajta sörüket :D Na meg a Heinekenes boksz zsákot is megpüföltem kicsit! 4-5 sör után elmentünk vacsorázni és rápihenni a versenyre.
Szombaton korán kiérkeztünk már a versenyre, helyszínen regisztráltunk a 7 km-es távra és készülődtünk a versenyre. Megnéztük a 9 órás rajtot, ahol nagy örömünkre Böjte Csaba atya is megjelent és elmondott egy imát a versenyzők egészségéért! Mi 9:30-kor indultunk a párommal kettesben, neki ez volt élete első ilyen jellegű versenye, 1,5 év után csak rávettem. Első ránézésre se tűnt egyszerűnek a terep, mivel Csíksomlyón sík terep nem nagyon van!

20626245_1876794915916288_4901054294572490236_o.jpg
A pálya szokásához híven bálamászással kezdődött, majd irány lefelé. Amint leértünk jött is egy emelkedőnek felfelé kúszás, majd felsétálás a sípálya tetejére. Ott egy akadály és egy memória teszt várt ránk. Irány lefelé, ott megint egy kúszás, majd a legmeredekebb emelkedőn, a Jézus-hágón mentünk fel. A tetején ivópont, majd vissza a fesztiválterületre. Egy sor akadály várt ránk: Sörös rekesz cipelés, egyensúly, csatakereszt hajítás és kelevéz hajítás. Itt mindketten begyűjtöttünk 2-2 hibát. Majd futás lefelé, egy kis zsákban ugrálás majd 2 kilométer folyamatos fel-le futkározás, ivópont és az utolsó hosszú emelkedő felfelé. Tetején kötélmászás, a domboldalon futás vissza a fesztiválterület felé. Út közben zsákcipelés, íjászat, rönkcipelés, talicskázás, egyensúly és a legvégén a már Cseszneken bemutatott 4 méteres palánk és cél. Összességében egy nagyon hangulatos, a Hajszákhoz képest számomra legkeményebb verseny volt. Gyönyörű helyszínen voltunk, ami kárpótolt azért a sok emelkedőért!

20617182_1876796712582775_7678530994917414823_o.jpg
Miután lement a verseny még kint maradtunk és segítettünk a munkálatokban. Este bementünk a belvárosba vacsorázni, ami után legnagyobb meglepetésünkre egy 12-14 évesekből álló banda lépett fel, akik akkora rockot játszottak, hogy el se hittem! A legnagyobb rock klasszikusokat hozták, Bon Jovi, Guns n roses, Metallica, AC/DC! Valamint két saját számot is. A gitáros srác úgy nyomta Slash szólóit, hogy meg nem mondtam volna a különbséget. Az énekes lány hangját hetekig el tudtam volna hallgatni! Nagyon jó bulit csaptak, tökéletes lezárása volt a napnak!

20617056_1876798705915909_7742797227789580735_o.jpg
Vasárnap hazaúton megnéztük Vajdahunyad várát és 12 óra utazás után, 25 percre itthonról a pályán még jó 2,5 órát álltunk a dugóban, ami kicsit elrontotta az út végét, de legalább épségben hazaértünk.
Erdély az egyik leggyönyörűbb hely amit életemben láttam, mindenkinek csak ajánlani tudom. Személyautóval vagy buszos idegenvezetéssel is érdemes elmenni oda, Székelyföld minden egyes pontja gyönyörű, tele van látnivalókkal. És még idegen nyelven se kell tudni!

 

Beszámoló: Buti Dávid
Fotó: KS Média (további fotók itt)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ocrmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr2112729604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.