Interjú Vizauer Gyöngyivel a IV. Running Warriors verseny után

2016. október 15. 13:00 - sebiszabi

14681041_701972743287607_6732368285074677545_o.jpg

Egy hete zajlott a IV. Running Warriors a budapesti Kamaraerdőben, amiről már beszámolót is írtunk. Ebben a rendezvény azért kapott hideget-meleg. Most a női 8 km-es futamon győztes Vizauer Gyöngyit kérdeztük a versennyel kapcsolatos benyomásairól, meg még pár dologról. Olvassátok!

Nem tudom, hogy olvastad-e beszámolónkat a versenyről? Fiatal futótársunk írt futásról - talán kissé sarkosan - Mennyire értesz azzal egyet, hogy nem feltétlen a hardcore akadályfutóknak (“spartanosoknak”) lett megálmodva a verseny?
Teljesen egyetértek. A versenykiírásban is úgy szerepel, hogy kezdők részére is teljesíthető pálya. A 2. Running Warriors futásom volt, hozzávetőlegesen tudtam mire számíthatok. Azoknak, akik most szeretnék kipróbálni az akadályfutást, számukra jó választás lehet.

A 8 km-en elért első helyedhez persze gratulálunk, Mennyire volt neked nehéz a verseny?
Köszönöm szépen. Számomra nem jelentett nehézséget, mert más jellegűekhez szoktam. Tetszett, hogy most több szintkülönbséget vittek bele, viszont az nem, hogy az akadály kevés volt és könnyen teljesíthető. A táv nem a meghirdetett 8 km volt, többen 10 km-t mértünk.

14691159_701969319954616_2702638098506989361_o.jpg

Mennyire fogtad fel ezt egy edzésnek?
Abszolút annak fogtam fel, így is álltam rajthoz. A verseny közepe-vége felé lassítottam is a tempómon, nem akartam kifutni magamat egy, a rá következő hétvégén zajló terepfutó verseny miatt, amin Balhási Ákos (aki 1. helyezett lett RW-on a férfiaknál) is indul.

Minden versenynek véres komolysággal vágsz neki, vagy van olyan, hogy közben azért ez átalakul egy “sima futássá”. Most nem a RW-ra célzok, hanem úgy általában?
Ha véresen nem is, de versenyszellem mindig van bennem. Ez az élet más területeire is igaz nálam, mind sportban, mind munkában egyaránt. A munkámban is elmondhatom, hogy folyamatos versenyhelyzetben vagyok. Mondhatjuk, hogy az életem része. Hozzá vagyok szokva.

Milyen volt a lebonyolítás: regisztráció, rajt, verseny, díjátadó?
Hm. A tavalyi helyezésemnek köszönhetően 100% kedvezmény kártyával mentem, amit nem szerettek volna elfogadni, mert csak a bánkira lett volna érvényes, miközben 2016-os dátum szerepelt csak a kártyán, ezt intéztem még a verseny előtt is, mert nem értettem, végül sikerült elindulnom. A nappali verseny rendben volt, de az éjszakain már kezdődtek a gondok. Hiányoltam, hogy szinte semmi díj nem volt, tavaly még igen. Ilyen nevezési díjért szerintem több díj a megszokott. Valahogy a hangulat sem volt az igazi, mindenki csak sétálgatott, nem volt meg az a "WOW érzés" és adrenalin.

Sok ilyen eseményen voltál már, van összehasonlítási alapod. Hogy láttad, mennyire volt a szervezés profi, hol lehetne még javulnia a RW-nak?
Nem volt kitáblázva a cél és a helyszínen sem tudtak megfelelő tájékoztatást adni a feltételekről. A nappali versenyen egyértelmű volt az útvonal, de az éjszakain már nem, kevés volt a szalag, hiszen megváltoznak a látási viszonyok is és ez a korábbi, előző versenyeken is problémát okozott. Ebben mindenképpen fejlődni kell.

Milyen volt a pálya, mennyire volt futható, milyenek voltak szerinted az akadályok, mennyire voltak ötletesek?
Csak futható volt. Nem volt sok akadály, sőt! Jóval kevesebb, mint a kiírásban, a természetes akadályt is akadálynak vették, nem is értettem. A vizeskanna cipelés tetszett, az újdonság volt az RW-nél, súlyra megegyezett a férfiakéval, nem tettek különbséget. A fémkeretes majomlétra volt még új.

14694703_10210034201067469_1976626609_n.jpg

Volt olyan, ami meglepett vagy gondot okozott? Büntid gondolom nem is volt?
Haha, nevetni fogsz. Egyszer büntetőztem :) Ezt a már beért Ákos is végignézte, nevetett is nagyokat, amikor beértem. Mozgás közben nagyon izzadékony sajnos a tenyerem, ezt a hátrányomat ismerem sajnos és mindenhol gondot okoz, a fémkeretes akadályokon pláne. A start előtt simán végigmentem a majomlétrán, de futás közben már lecsúszott a kezem. Ez jellemző rám. Rohantam is büntizni, egy gumit kellett húzni, tenni egy kisebb kört egy strandröplabda pályán, utána már csak a köteles ferde fal volt és a cél.

Hülye kérdés jön, hiszen megvertél mindenkit, de mégis: mennyire volt erős a női mezőny? (gondolok itt arra, hogy hat percet adtál a másodiknak, ami azért 10%)
Nem ismertem mindenkit, így nem is tudtam mire számíthatok. Persze voltak ismerős arcok, akiknek örültem is. Beának (a 2. helyezett) azt hiszem az 1. ilyen jellegű versenye volt, ezúton gratulálok neki, ügyes volt. Szerencsére nem kellett túlfutnom magamat, nem is szerettem volna, így maradt bennem tartalék.

Az éjszakai futás téged nem érintett meg? Nem volt benned a gondolat, hogy azon indulj el?
De, indultam azon is :) Fordítva ment a pálya, ráadásul a számomra ismeretlen 4 km-en ( a nappali 8 km része volt a 4, de pontosan nem tudtam ebből melyik kör volt délelőtt a 4 km-es), kevés volt a szalag, így lett egy rossz útvonalválasztása a teljes mezőny elejének. Visszafutottam a vélhetően helyes útra, de még onnan sem tudtam mere kell menni, önkéntes sem volt ott, csak később találkoztam velük. Egy picit csalódtam újra (korábban is voltak gondok, idén és tavaly is a szalagozással, mind a nappalin, mind az estin), el is vesztettem minden előnyömet, nagyon sokan kerültek elém, kikerülni se tudtam volna őket. Visszafutottam a célba, elmondtam mi történt, aztán indultam haza pihenni.

Sűrű októbered van: Liberec, RW és Tokaj. Jól bírod az ilyen sorozat terhelést?
Ezt vagy imádod csinálni, vagy  nem. Másképp nem lehet :)

14642954_10210034183587032_687274801_n.jpg

Offseason-ban edzésképpen mit szoktál csinálni? Terepfutás?
Offseason? Bele se gondoltam még ennek a fogalmába, pedig létezik :) A terepfutás részét képezi már az életemnek, gyakorlatilag úgy 10 éves korom óta, csak pár év kimaradt. Bár lehet furcsa, de viszonylag keveset futok (úgy értem a versenyzés ellenére), van, hogy simán eltelik nélküle hét, sokkal többet kellene. Ilyenkor a hétvégéim változatosabbak, de a sport mindig részét képezi, más jellegűeket is szívesen csinálok. Alapvetően nyitott vagyok.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ocrmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr9811809099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.